Dózsa népe - IMG_4881++1953, gipsz, 72×62 cm

ajándék a művésztől

Ritmikus sorban lépő erőteljes figurák. Az elsők faltörő kossal döngetik a várkaput.

——————————————————————————————–

Dózsa-féle parasztháború, 1514. máj.-júl.: a magyar történelem legnagyobb parasztfelkelése Kirobbanására X. Leó 1513. IX. 3: kiadott, s a török elleni keresztes sereg toborzására hívó bullájának 1514. IV. 9-i budai kihirdetése adott lehetőséget. A sereg toborzására Bakócz Tamás bíboros adott utasítást. A rendkívüli társadalmi feszültségek láttán Bakócz a toborzást leállította, a fölkelés kirobbanását azonban már nem lehetett megakadályozni. A felkelés, melynek vezére a székely vitézből nemessé emelt Dózsa György volt, Békésen kapta meg a toborzást betiltó bullát.

Dózsa nem engedelmeskedett; seregébe fogadta a környékbeli kereszteseket. V. 24: II. Ulászló és Bakócz betiltotta a keresztes hadjárat folytatását; a parasztok fölgyújtották a Jaksicsok nagylaki várát, melyben a nemesek apátfalvi győzelmüket ünnepelték. VI. 1: a pesti keresztes táborbeliek letették a fegyvert. VI. 5: a Márton pap vezette Eger környéki hadak legyőzték a Bebek János vezette nemeseket. Dózsa csapatai VI. 6: bevették Lippa, VI. 11: pedig Solymos várát. Jelentős hadműveleteket folytattak Bihar vármegyében, ahol a Nagyvárad melletti ütközetben legyőzték a nemesi csapatokat, és Székelyhidat is elfoglalták. VI. 10. után Pásztónál, majd Debrőnél arattak először sikereket a nemesi csapatok.

Valószínű, hogy a fölkelők Erdélyt akarták megszállni, de erre már nem volt lehetőség, mert Szapolyai János erdélyi vajda csapatait összevonva ezt lehetetlenné tette. Ezután fordult Dózsa Temesvár ellen, amit VI. 13: ostromolni kezdett. A Báthori István temesi főkapitány által védett Temesvár ostroma elhúzódott. Az ostrommal egy időben ÉNy felé, Erdély irányába és Ny felé is nyomultak előre felkelő seregek. Kemény harcok folytak Bácskában és a Szerémségben, ahol VI: Bánmonostor, Titel, Pétervárad, Szalánkemén, Karom várát foglalták el a parasztok, majd a temesvári táborba igyekezvén VII. elején Becse (Torontál vm.), Cseri és Csák (Temes vm.) várait is. A fölkelés átcsapott a Dunántúlra is: parasztmozgalmak voltak Sopron és Győr vármegyében. A Tolna vm. keresztesek, akiket egy szerzetes vezetett, Anyavárnál VI. végén letették a fegyvert.

A nemesek visszafoglalták Váradot – Szapolyai János erdélyi vajda Temesvár fölmentésére induló serege a város közelében döntő vereséget mért Dózsa seregére, amely VII. 15: letette a fegyvert. A sebesült Dózsa György és alvezérei – közöttük öccse, Gergely – Szapolyai kezére kerültek. A temesvári csata után a többi hadszíntéren is vereség várt a felkelők seregeire. VII. 10: (Mészáros) Lőrinc kereszteseit Kolozsvárnál, VII. végén Biharnál, Nagy Antalét VII. 13: Perleknél (Bács vm.) győzték le, s VII. végén a Délvidéken és a Bakonyban is befejeződtek a harcok. Dózsát és alvezéreit Szapolyai rendkívüli kegyetlenséggel végeztette ki.

További linkek: <<<http://tortenelemcikkek.hu/node/202 <<<

<<<http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1514_julius_15_dozsa_gyorgy_vereseget_szenved_temesvar_alatt/ <<<